Az ember maghőmérséklete nagyjából 37 °C , a köpeny hőmérséklete ezzel szemben már 4-5 °C al alacsonyabb. Úgynevezett homioterm melegvérű állandó hőmérsékletű faj vagyunk.
Hőszabályozásról minden esetben a nap minden percében beszélhetünk ugyanis szervezetünk folyamatosan arra törekszik, hogy fenntartsa a szervezet homeosztázisát, ezáltal a maghőmérséklet állandósságát is. Eltérő, esetekben, pl.: láz, izommunka a hőmérséklet változik és akár 10-20°C os eltérés is lehet a végtagoknál.
A hőleadás mechanizmusai:
- Hősugárzás (radiáció)
- Párolgás (evaporáció)
- Hővezetés (kondukció)
- Hőszálítás/áramlás (konvekció)
A hőszabályozás mindenképpen energia igényes folyamat akár hidegben akár melegben vagyunk.
Nagyon érdekes tény hogy munkavégzés során a szervezet csupán 25% -át használja fel energiaként, a fenn maradó energia, azaz 75% a hőszabályozásra fordítódik.
Melegben 1l víz elpárolgása a bőrről 2,4MJ (580kcal). Kutatások szerint a C-vitaminfogyasztás hozzá járul a meleghez való gyors adaptálódáshoz. Egyébként az emberi szervezet 3-4 nap alatt részben, 1 hét alatt pedig szinte maximálisan alkalmazkodik. Ezért van az, hogy a hirtelen télből a nyárba úgy megvisel mindenkit.
A megfelelő folyadékfogyasztás napi általában 2,5-3l víz, ami függ az aznapi igénybevételtől, a kinti hőmérséklettől, nemtől és súlytól. Izzadás sorén nem csak a folyadékot szükséges pótolni, hanem az elektrolitokat, az izomgörcsök fő okozója legtöbb esetben ezek miatt következik be. Egy jó minőségű izotóniás táplálék kiegészítő folyadék segíti megkötni a szervezetben a vizet, megfelelő mennyiségű sókat és vitamint tartalmaz és gyorsan hasznosuló szénhidrátot, ami segít, hogy hosszú órákig tartó fizikai aktivitás során se merüljön le a tartalék. Én ebben az esetben a Mineral Drinket és az Ionogent ajánlom, utóbbi pedig magas L-karnitin tartalommal is rendelkezik, ami fokozza a zsír anyagcserét és az abból adódó teljesítményfokozást.
Hőháztartás zavarai, hőszabályozás
Kétféle kórós állapotot szoktunk megkülönböztetni, hipertermia- azaz a testhőmérséklet túl magas (ez lehet szabályozott/láz/ vagy nem szabályozott) vagy hipotermia- a testhőmérséklet túl alacsony.
A láznak teljesítménykárosító hatása mára már bizonyított azonban még a mai napig nem vesszük komolyan pedig vírus fertőzéssel akár a rabdomiolízis kockázatát is növeli, ami az izomszövet szétesését jelenti. (Igen, a szív is egy izom és igen azt is károsítja).
Érdekes tény: egy egereken végzett kutatás szerint azok az egerek, akiknek a testhőmérsékletük 0,3-0,5 °C al alacsonyabb átlagosan 12-20% al tovább élnek. Embereken nem végezték el ezt a kísérletet.
Hőgörcsök
Elsősorban a vázizomzat görcseit érinti, fokozott folyadék és elektrolit veszteség alapján. Izotóniás és só kiegészítéssel könnyedén orvosolható (Penco-AC Salts). A hőgörcs során a végtag izmainak ritmusos összehúzódása jellemzi.
Hőkollapszus-Hőguta
Rövidre zárva dehidratáció, azaz túl magas kinti hőmérsékleten fokozott izzadás és túlzott elektrolit veszteséggel társul. Sportolóknál terhelés után létrejövő vérnyomáscsökkenés okozza.
Ennek a jelenségnek köszönhető nyáron a sok ájulásos eset, ugyanis hosszantartó álldogálás a napon ezt eredményezi. Ebben az esetben fontos a test vízszintbe helyezése s hűtése.
A hőguta nagyon veszélyes állapot, mert több szerv leállását is okozhatja, hiszen testünk így próbál védekezni a meleg ellen. Mint a Hőkollapszusnál itt is a dehidratáció a felelős, bár az elégtelen CH fogyasztás és az edzettlenség is közre játszik. A test maghömérséklete akár a 40-41°C os maghőmérsékletet is elérheti. Tulajdonképpen a szervezet végső soron képtelen a test hűtésére, és ez lehet akár a nem megfelelő öltözet miatt (katonaság, évzáró, évnyitó, álló ünnepségek). Jellemzően hidegrázás is követi.
Azok, akik a nyár folyamán kreatin kiegészítést szednek, picit jobban járnak, ugyanis a kreatin segít megkötni az izmokban a vizet ez által nagyobb biztonságban, vannak, kreatint nem fogyasztó társaikkal szemben.
Hipotermia
Más néven a test túlzott lehűlésé. Már 35°C fok alatt tünetei vannak, azonban a súlyos és mély hipotermia már 21-28°C as maghőmérséklet esetén bekövetkezik.
Testünk a hideg ellen didergéssel válaszol ezzel próbálva a keringést fokozni az érösszehúzódás által és az oxigénfogyasztás álltal. Ha ez a folyamat nem elég hatásos a testünk először a végtagoknál zárja el a keringést (ezért vannak itt először fagyási sérülések) és igyekszik a létfontosságú szervek felé keringetni a vért. Tünetei a hipotermia esetében ingerült állapot, megváltozott beszéd, pitvarfibrilláció, gyengülő reflexek.
Kihűlés esetén fontos még megjegyeznem, hogy a test visszamelegítése fokozatosan történjen, azaz ne dörzsöljük a bőrét, ne tegyük forró meleg helyre, ellenkező esetben jelentkezhet az úgynevezett „after drop” jelenség. De bizonyára ti is tettétek már az átfagyott kezeteket forró víz alá és bizony okozhat égési sérülést is a túl nagy hőmérsékleti különbség miatt.
Kuncz Gábor egykori válogatott, versenyző, masszőr
Irodalomjegyzék
- https://www.google.hu/search?q=vizelet+sz%C3%ADnsk%C3%A1la&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjYkfi3y-zbAhVJ6KQKHYxKCToQ_AUICigB&biw=1366&bih=635#imgrc=3CQQGOG73mHy5M:
- http://anatomia.uw.hu/ora-080/ora-080.htm
- http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_7247;jsessionid=B05AA516AA8C47193999A34794973836