A motoros képességeknek két fajtája van: koordinációs képességek és kondicionális képességek.
Motoros képesség: Kondicionális, koordinációs képesség együttese, amely tevékenység lehet szerzett és/vagy öröklött is.
Szenzomotoros képesség: Mozgás és érzékelés képesség együttese, ami egyfajta neuropszichológiai tulajdonságnak számít.
Sportmotoros képesség: Olyan képesség, amit az adott sportmozgás során végzünk.
A koordinációs képességek azok a motoros tulajdonságok, amelyek egymással és kondicionális képességekkel szoros összefüggésben elsősorban a mozgások végrehajtásának célszerű szabályozását segítik elő.
Koordinációs képességhez soroljuk a gyorsasági koordinációt, az egyensúlyozást, a térbeli tájékozódást, a mozgásérzékelést és a ritmusképességet.
A motorikus képességek fejlesztése esetén a szív, a tüdő, a vérkeringés befogadóképességének, az izomkeresztmetszet, az izomnyúlékonyság, az ízületi mozgáshatárok növelése, megtartása, az egyensúlyérzékelés, a látás, a hallás, a tapintás, érzékelés fejlesztése jelenti a feladatot. Ezzel tulajdonképpen a szervek, szervrendszerek időszerű működési állapotát javítjuk.
A mozgástanulásnál a központi idegrendszer szabályozó funkciójának (az ideg-izom kapcsolatok, a kinesztetikus érzékelés, a bonyolult feed-back mechanizmus stb.) fejlesztése a feladat.
A gyorsaság képességét úgy lehet fejleszteni, hogy a mozgásgyorsaságunkat nagyobb frekvenciával, végezzük el, ez egyfajta mozgásszabályozó tulajdonság.
Egyensúlyérzékelésünk képességét pedig olyan formában lehet pozitív irányba terelni, hogy egyes mozgásformákat instabil felületen végezzük. (pl egylábas állások, instabil párna)
Reagáló képesség alatt azt értjük, hogy adott jelzésre a szervezetünk mennyi idő (s) alatt képes fizikálisan reagálni. (pl.: rajtgyorsaság pisztolyjelzésre, rajtgépből)
A ritmusérzék képessége igen különleges ugyanis általánosságban vagy van, vagy nincs, s csak csekély mértékben fejleszthető. Lehetővé teszi ugyanis a mozgástérben és időbeni elhelyezését egy adott dinamikának megfelelően, s ezeket alkalmazni.
A koordinációs képességek kapcsolata egymással:
A koordinációs képességeket fejlesztésének a célja, hogy a pszichomotoros, érzékelési és megismerési képességünket javítva, s az alapvető mozgáskészségek mint pl.: járások futások ugrások és az alapvető koordinációs mozgás formák a mindennapi életbe való beintegrálása és a sportba specifikusan.
Ezek a bizonyos készségek csak egy bizonyos korig fejleszthetők
- 7-8 éves korig nagyon gyorsak a fejlődések nagyon fogékonyak az emberek
- 9-10 éves korig reagáló és ritmusérzékek fejlődnek ki
- 10-12-éves korig egyensúlyérzékek a legaktívabbak
- 13-14 éves korig a tájékozódás alakul ki
A koordinációs képességeknek fejlesztése a következő módon történhet:
Gyorskoordinációs fejlesztések
- Futások más-más sebességgel
- Zónázás- különböző zónák való más-más sebességgel történő robbanásszerű mozgás/sebesség változtatás
- Váltogató futások
Egyensúlygyakorlatok
- Gyors járás, felfordított padon való edzések
- Instabil közegben való mozgás (homok, hó, sár, erdő)
- Járás, szökdelés alacsony vagy magas majd normál gerendákon
- Szökdelések, egylábon való gyakorlatok
Mozgásátállítódás
- Síkon és akadályon való átfutás s ezek rendszertelen váltogatása
- Futással és szökdeléssel s ezek rendszertelen váltogatásával
- Különböző labdajátékok, reakcióképesség fejlesztése
Téri tájékozódás
- célbadobás
- célbaugrás
- Szalomozás bólyák között
- jobbra-balra ugrálások , különböző nehezítésekkel
Reagáló képességek
- Fogó játék
- Sorversenyek különböző helyzetekből
- Jelre való gyakorlatok elvégzése
Ritmusérzék
- futások gyakorlása egymástól eltérő távolságra lévő akadályokon
- Zene ritmusára való különböző gyakorlatok elvégzése
- Ütemtartás, futóiskolázás
Köszönöm a figyelmet két hét múlva újabb érdekeségekkel jövök. Legközelebb a kondicionális képességekről fogok írni.
Kuncz Gábor egykori válogatott, versenyző, masszőr
Forrás: Harsányi László, Edzéstudomány-Testnevelés és sport, Dialóg Campus, Budapest-Pécs (2000,2016),