Az előző cikkemben a makró elemeket mutattam be, most pedig a makro elemeket fogjuk jobban kielemezni. (Vas, réz, cink, fluor, jód, kobalt, króm, mangán, molibidén, szelén, vanádium, szilícium, nikkel)
Mikroelemek:
Jód (I)
A pajzsmirigy hormon szerves része (tiroxin, trijód-tironin), és a szervezetben nagyjából 15-20mg ód található összesen, ebből a mennyiségből 70-80% pedig a pajzsmirigyben. Ennek függvényében komoly szerepet kap z idegrendszer normális működésében, hatással van a növekedésre, szabályozza az anyagcserét és a vérkeringésre is hat. Hiányában azonban kretenizmus is felléphet (lassú gondolkodás), ödéma, lassuló anyagcsere, várandósoknál vetélés.
Sportolóknál napi szükséglet: 12-15mg
Vas (Fe)
Pontosan a makro- és mikroelemek közé sorolnám, s inkább nyomelem. Ugyanis nagyobb mennyiségben van rá szükség, mint más mikroelem esetében. Felszívódásában sok „külső” tényező is szerepet játszik, pl: a tehéntej csökkenti, a c vitamin pedig fokozza, ebből következtetve érdemes lenne naponta jóval nagyobb mennyiségben fogyasztani, mint a napi ajánlott mennyiség. Feladata oxigén-, széndioxid-, és elektronszállítás. Érdekes tény, ha rendben vannak a vas raktáraink, akkor jól szívódik, ha pedig nem megfelelő a töltöttség rosszul. Jelen ásványi anyagnál nem csak a hiánya okozhat problémákat, hanem a túltöltöttsége is, pl: bakteriális fertőzések erősítése, daganatos megbetegedések, és gátolja a réz és a cink beépülését. Hiánya estén, vérszegénység (anemia) is kialakulhat, mert a vér O2 szállító képessége csökken és ennek függvényében pedig a szellemi és fizikai teljesítmény is romlani fog. Vaspótlás orvosi utasításra javasolt kizárólag. Férfiak 3-5mg, nők esetében pedig 2-3mg raktároz a szervezet.
Sportolók napi szükséglete: 15-20mg
Réz (Cu)
Testünk 8% ban rezet tartalmaz az agyban és szemben, 15% májban és 25% az izomzatban. Felszívódása ételeinkből 40-70% pótolja a szükségleteket, ami azt jelenti, hogy kb 50-120 mg tartalmaz testünk ebből a fémből. Réz elégtelen bevitelének következtében ízületi és csont problémákkal is kell akár számolnunk. Egyéb súlyosabb esetekben magas koleszterin szint, és szívbetegség kockázatának kialakulása is növekedik.
Sportolók napi szükséglete: 5-10mg
Szilícium (Si)
Legnagyobb mennyiségben a kötőszövetükben található meg, de a csontok az ízületek és a bőr is tartalmaz, összesen körülbelül 1,4g –ot.
Pozitívan hat ezeknek a növekedésére és egészséges működésüket is ez által befolyásolja. Hatással van az érfalak rugalmasságára és a kollagén beépülését is elősegíti. Hiányában a porcok felépítésében súlyos zavarok alakulhatnak ki.
Olyan „csajos” esetekben, mint pl hajhullás, körömtöredezés, bőrszárazság, cellulit érdemes lenne oda figyelni a bevitelére, esetleg kiegészítésére.
Sportolók napi szükséglete: 20-40mg
Cink (Zn)
Befolyásolja az inzulin működését, a tesztoszteronszintet, hatással van a növekedésre és a fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcserére is. Elégséges mennyiségben segíti a sebgyógyulást, a regenerációt, védi a prosztatát és a heréket, gátolja az akné kialakulását. Növény alapú étkezésből jóval kisebb mennyiségben tud felszívódni, míg az állati eredetű élelmiszerekből ez a szint elérheti akár a 35% arányt is. Tehát a vegán táplálkozást követő sportolóknál javasolt a kiegészítése. Verejtékezéssel ürül ki szervezetünkből. Hiányában a haj hullhat, a körmök töredezni kezdenek és a sebek is joval lassabban fognak begyógyulni.
Sportolók napi szükséglete: 18-20 mg
Fluor (F)
Bizonyára mindenki hallotta már és jelen esetben nem a Fluor Tomira gondolok. Szükséges a csontjaink és fogaink szilárdságához, de túlzott fogyasztása pontellenkező hatással fog bírni, hiánya pedig fogszuvasodással.
Érdemes utána nézni, hogy a Te fogkrémed tartalmaz –e.
A molibdén (Mo) nem csak a fogszuvasodás gátlásában segédkezik, hanem az elöbb tárgyalt cink anyagcserében is. De ilyen hasznos kis segítőnk még a vanádium (V) és a Nikkel (Ni) is, ami kifejezetten az enzimek működését segíti.
Sportolók napi szükséglete: 1,5mg
Szelén (Se)
A szelén nagyobb mennyiségben, pontosan 5-14mg- al megtalálható a vesében, májban, és a hasnyálmirigyben. Olyan ásványi anyag ami szelén igényes folyamatokkal tud csak működni a szervezetünkben. Véd minket a szabadgyököktől és megóv a káros hatásaitól. Tulajdonképpen egy védekező anyag ami támogatja szív és érrendszerünket is.
Sportolók napi szükséglete: 5-7mg
Króm (Cr)
Szabályozza a vércukorszintet, és nagyon pozitív hatással bír L-karnitinos kiegészítés mellett. Bár orvosilag nem bizonyított 100% zsírcsökkentő hatása mégis napjaink egyik sztár ásványi anyagát képezi.
Sportolók napi szükséglete: komoly fizikai teljesítmény esetén akár 12mg is lehet. De átlagban 3mg elég.
Mangán (Mn)
Legtöbb szövetünkben megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a májban van jelen. Összesen 12-20mg- al számolhatunk a szervezetünkben. Nem csak a csont és kötőszövet képzésében fontos, de olyan aktivátorként is működik, ami hatással van a DNS és RNS szintézisében is. S szintén véd minket a szabadgyökökkel szemben. A legjobb hírem hogy a rizsben van belőle bőven!
Sportolók napi szükséglete: 2mg
Bór
Tanulmányok szerint segíti a csontképződést, azaz törés esetén pozítivan hat a gyógyulásra azonban extra kiegészítése mégsem ajánlott. Segíti a kalcium és foszfor beépülését és csökkenti a csontritkulás veszélyét.
Sportolók napi szükséglete: 2-6mg
Kobalt (Co)
Régóta használják olyan betegségek kezelésében, mint pl anemia (vérszegénység) ugyanis segíti a vörösvértest és az érfal képzését. B12 vitamin egyik alkotó elemének számít. Ilyen formában azonban fogyasztása „tilos” dopping vétségnek számít. (pl.: Béres Csepp-, és Extra).