| Sportágcsoport | Energiaigény (kcal/ttkg) | Energiaigény (kcal)* | Szénhidrát (%) | Fehérje (%) | Zsír (%) |
| Nem edzettek | 38-40 | 2700-3000 | 60 | 13 | 27 |
| Állóképességi | 70-80 | 5000-5500 | 60 | 15 | 25 |
| Erő-állóképességi | 70-80 | 5000-5500 | 56 | 17 | 27 |
| Erő | 70-75 | 5000-5300 | 42-50 | 22 | 28-36 |
| Gyorserő | 60-73 | 4200-5100 | 52-60 | 15-18 | 25-30 |
| Küzdősport | 70-75 | 4900-5300 | 50-58 | 17-20 | 25-30 |
| Sportjáték | 68-70 | 4700-5100 | 54-58 | 16-18 | 25-28 |
| * ~70kg-os férfi napi kalóriaigénye |
Sportágspecifikus sporttáplálkozás. , Tihanyi András, Kre-Fitt Kft. , ISBN: 978-963-88102-4-3, 2015, 145.o Egyes sportágcsoportok versenyzőinek napi energiaigénye és kalorigén tápanyagok megoszlása (forrás: Pavlik 2011)
Állóképességi, erő-állóképességi sportágak
Állóképeségi terhelésnél nagyon fontos szempont hogy milyen időtartamú állóképességről beszélünk. Harsányi László edzéstudomány könyve 5 csoportba sorolja a maximális munkavégzés időtartama szerint. Lehet, rövid (35s-2min) közepes (2-10 min) hosszú I (10-35 min) hosszú II (35-95 min) hosszú III (90min- 6h). Figyelembe veszi a pulzus alakulását is. Ennél a fajtaterhelésnél többnyire zsír és CH raktárakat részesíti előnyben a testünk. Mivel azonban raktárjaink végesek ezért terhelési inger alatt pótlásuk a III. fázisban már elengedhetetlen. Nagyjából 60-70% ban CH, 20-30% ban zsír, valamint 10-15 % fehérje fogyasztást jelent napi szinten.
Gyorserő sportágak
Ebbe a csoportba nem csak a nehéz atlétákat soroljuk, hanem minden olyan sportolót ahol a maximális erőkifejtés a cél. Legyen szó akár a sprintről vagy az olimpiai súlyemelésről. Az energia szolgáltatásért felelős fő komponensük a ATP ből felszabaduló energia és a kreatin-foszfát. A kreatin foszfát nagyjából fél percig szolgáltat energiát, ezért is használják ezekben a sportágakban.
Az izomsejtekben felgyülemlett kreatin-foszfát elsődleges hatása az, hogy elnyújtsa az anaerob glikolízis energiatermelő folyamatot az egyre fölszaporodó tejsav jelenlétében is. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kreatin-foszf%C3%A1t) Ez pedig annyit jelent, hogy amikor a munka végzés oxigén hiányában történik, a kreatin-foszfát segíti ennek a nagyjából fél perc energiának a fedezését. Természetesen utána következik a jól ismert elsavasodás.
Küzdősportok
Kijelenthetjük, hogy, a sportoló állapotától függően nagyjából 50% CH, 20% fehérje és 30% zsírból szükséges építkezniük, napi szinten. Természetesen a sportágaktól, súlycsoport és az edzés időszaka függvényében változik.
Sportjátékok
Ide tartoznak a labdás játékok, s időrtamuk szerint akár 60 mintől-300 percig is eltarthat. A terhelés folyamán alaktacid, aerob és anaerob folyamatok is szerepet kapnak. A gyorsasághoz alaktacid formában járul hozzá a szervezet a teljesítményhez, a gyorserőnél pedig a kreatin foszfát fog szerepet kapni. Heti edzésterhelésük akár a 30 órát is elérheti, ezért a 65-75 kcal/kg -mal számolhatnak.
Technikai sportok
Ide soroljuk, a gimnasztikát (aerobic, ritmikus) műkorcsolyát és a síugrást. Jelen sporttágakban nagyon fontos és kicentizett az étkezés ugyanis a testtömeg komolyan befolyásolja a teljesítményt, és a torna sportban a kinézet fontossága is nagy hangsúlyt kap. Alacsony energia felvétel jellemzi, 1200-1900 kcal. Ezek szerint a tápanyagok felosztása a következőképp alakul: 40-50% CH, fehérjék 40-50%, zsírok 20-25%. Jelen sportágnál zárásképpen megemlíteném a gyakori étkezési zavarokat is.
A következő alkalommal az ivásra fogok kitérni. Mennyire fontos ebben a melegben és egyébként is és hogy miért ihatnak sört a futók!
Forrás: Sportágspecifikus sporttáplálkozás. , Tihanyi András, Kre-Fitt Kft. , ISBN: 978-963-88102-4-3, 2015, 147.o, Tápanyagok viszonya a küzdősportokban normál táplálkozás valamint a tesstömeg csökkentése és a testtömeg növelése idején (forrás: Neumann 2006)